Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hullámok- Rádió TV- Internet hullámelméleti alapjai - Háromdimenziós számítástechnika

2013.04.13

 

Hullámok-Rádio-TV-Internet hullámelméleti alapjai -Háromdimenziós számítástechnika

Sugárzások energiaszintjei, hullámhosszaik, és bevonzódásuk célhelyei között

 

A Napban végbemenő fúzió során a felszabaduló energiatöbbletet a fotonok átveszik, majd kisugároznak. A kisugárzások energiája, mindig a már megnövekedett energiáját elvesztett plazmára tevődik át, nagyon gyorsan, mindig a sorban eggyel előrébb álló plazma pontocskára, az energialeadás – átvétel villámsebesen terjed az egész Napot körbeölelő plazmával telt térbe.

A hidrogént –héliumot előállító fúzió során keletkeznek a mikrohullámú sugárzások. Ezek roncsolják a szerves vegyületeket, a gluonokat alkotó kvarkokat egymás mellől eltávolítják, és a víz molekula elektronjait is pályájukról elmozdítják. Mivel a legkisebb energiaszinten keletkeztek, bevonzódásuk az egy fokkal magasabb energiaszinteken működő szerves anyagok, víz, és gluonok felé történik.

A három, négy protont eredményező fúziós egyesülések energiatöbbleteiből keletkeznek az infravörös széles spektrumú sugárzások. Egy fokkal magasabb energiaszintekhez vonzódnak, a nemfémes elemekhez.

Az ultraibolya sugárzások az ötprotonos fúziók eredményei. Az energiaszintjének megfelelő bevonzó célhely az üveg.

Az ultraviola sugárzások mágneses vonzás szerinti végállomása a fémes elemek. A hat protont adó fúziók fotonjainak kisugárzása indítja útjukra ezeket a sugarakat.

A röntgen sugárzások a hét és nyolc protont tartalmazó atommagok képződésének termékei. Az eggyel magasabb, és egyben legmagasabb energiaszintű, a Föld belsejének középső részére sűrűsödött mágnesvasérc a bevonzódásának célhelye. A röntgensugarak hullámhossza a legnagyobb, a protonszámok csökkenésével egyre kisebb amplitúdó jellemzi a sugárzásokat. A kisugárzások energiaszintjének csökkenésével, a hullámhossz is csökken.

A pulzárok fotonjainak nagy erejű kisugárzásai a gamma sugarak, az energiaszintjük tizenháromszor magasabb a röntgensugarak energiaszintjétől, az útjukba kerülő anyagokat a legparányibb kvark részeikre bontják. A kvarkok is kettéválnak fotonokra és gluonokra. A nagyon magas energiaszint hatalmas vonzást gyakorol minden anyagféleségre.

A háttér sugárzások a hetes, nyolcas protonszámú atommagok keletkezésekor alakulnak ki, amikor a két naprendszer napjainak sugarai eggyé válnak, fényerejük és energiaszintjük is duplájára nő. A sugárzás a dupla energiaszint miatt átterjed a Föld környékére is, és roncsoló hatást fejt ki az élőlényekre, és bevonzódhat bármire. Háromszor magasabb energiaszinttel rendelkezik, mint a röntgensugárzás. A fokozott naptevékenység idején, ezért nem tanácsos a szabadban tartózkodni. A háttér sugárzások mértéke, semmilyen összefüggésben nem áll az „ősrobbanással” így ebből nem lehet erre nézve következtetéseket alkotni.

Rádió, TV – és mobil telefon hullámok

Emlékeztetésként a címben foglalt ismeretekhez, csak annyit, hogy a mi életvitelünkhöz miért fontos tudni, hogy a fotonok két naprendszer határán, vagy a hetes, nyolcas protonszámot eredményező fúziók fotonjai egy naprendszert átugorva sugározódnak ki és plazmává alakulnak. Ezeket a kisugárzásokat háttérsugárzásként mérik, és hasznosítják.

A szomszédos naprendszer határán a két nap sugárzásának eggyé válásából kapott háttérsugárzás a TV és mobil jeleket vonzza magára. A fotonok kisugárzása itt olyan nagy energiaszinten történik, hogy a plazmapontok egymáshoz csapódnak, és újra szerkezetet vesznek fel, súly és tömeg nélküli anyag, fotonok keletkeznek. A fotonok belül üres tojásdad alakú képződmények, fél felületükön gluonozott, fél felületüket csak súly és tömeg nélküli anyag képezi. A jelek elektronmintáinak nem gluonos részei rávonzódnak a fotonok gluonos részeire, és fordítva. Az elektronminták a fotonokkal sűrű szövedékű hálózatot hoznak létre, minden irányba, ahonnan az adások jeleit visszavonzatják a TV készülékekre.

A TV kameráiban a szilícium egy fokkal magasabb energiaszinttel rendelkezik, mint a gondolati minták elektron jelei, ezért rávonzódnak a szilíciumra.

Az elektronminták magukkal vonzzák a képminták miniatűr másolatait, mivel a plazma, vagyis a kisugárzott foton a legbevonzhatóbb, a legalacsonyabb energiaszintje miatt.

Így a gondolat és a hozzátartozó kép együtt kerül a szilíciumra. A szilícium a jelfogást és továbbítást végzi, innét a TV jelei és képei a háttér sugárzásra, vagyis a két naprendszer határán újraképződő egyik foton gluonos részére kerül. A jelek folyamatosan érkeznek ide, és azonnal folyamatosan átjátszódnak az összes foton gluonos részeire. Mivel a jelek és miniatűr képek nagy erővel vonzódnak a gluonokra, rájuk csapódnak, a nem gluonos részektől elválnak. Az energiaszint olyan nagyra nő, hogy a gluon kvarkok gluon gömbökké záródnak. A foton gluont nem tartalmazó részei, a már gömbökké záródott gluon kvarkok mágnesességének hatására, csatornákat képeznek, és mindegyik gluon gömbbel vonzásos kapcsolatban maradnak, és szerteágazó, állandóan terjeszkedő, hálózatépítés kombinálódik. De mivel a szilícium egyik oldalánál fogva rögzített, egyik dimenziója fedett, a jelek áramlása itt gátolt, csak két dimenzióban képes jeltovábbításra, ezért a háromdimenziós hálózatban és a gluon gömbökön való megtapadásuk két dimenzióban zajlik. Háromdimenziós technika kivitelezése ilyen formán gyakorlatilag lehetetlen, mert nincs olyan mágneses tér, ahol szilícium, vagy mágnesvasérc atomokat lebegtetni lehetne. A háromdimenziós technika megvalósításának módjáról a lentebb elhelyezkedő fejezetben olvashatnak.

A nagyított kép megjelenését a TV képernyőjén az alkalmazott optikai rendszer teszi lehetővé.  A TV, Rádió, internet, mobil jelek hálózatai a termoszféra, ionszféra rétegében fejlődnek, 750 méteres magasságban.  A mobil jelek a legalacsonyabb frekvencián kerülnek a legkisebb energiaszinten lévő egyes, kettes protonfúzióból származó, újraképződött fotonokra, a legkisebb hullámhosszra. A hármas, négyes protonfúzió végeredményeiként képződött fotonok a TV jelek célhelyei. A közepes energiaszintnek megfelelő közép hullámhosszra kerüléshez közepes erősségű frekvencia szükséges. Az öt proton beépülését létrehozó fúzió fotonjainak nagy energiaszinten történő összesugárzása teszi lehetővé a plazmaütközéseket, melyek következménye, hogy ismételten fotonok hívódnak elő, mellyel megteremtődik az internetes hálózatfejlesztésére alkalmas hullámhossz. A jelek egy fokozattal kisebb energiaszinttel, vagyis frekvenciával rendelkeznek, mint a fotonokból álló hullám.

A hang technikája

Mivel eddigi ismereteink szöges ellentétben állnak az Univerzum Irányító Rendszere által nyújtott, leghihetőbb és legtudományosabb elvekkel, ezért az emberi hangképződéssel kell először megismerkedni. Nem a levegőrezgések váltják ki a hangok kialakulását!

Amikor magunkban gondolkodunk, az elektron minták nem jutnak ki a hálózatba. A szív jobb pitvarkamrai csomója felett, a szívizom belső részében, található egy gömbüreg. A gömbüreg mérete egy cm – s átmérőtől a három cm – s átmérőig terjedhet. Ez az emberi memória. A születéskor a szívben nincs gömbüreg, a gyermek tíz éves korára kezd kialakulni. A becsapódó elektronok folyamatosan szétroncsolják a szívizomszövet sejtjeit, és az idő előre haladásával, egyre nagyobb üreget vájnak ki. Az üreg falának belső felszínét körbeölelik a sejtek gluon sejtmagjai, amelyek az elektronmintákat magukra vonzzák. Az üregben az elektronok szabadon kombinálódhatnak, és a gondolkodás mélységére jellemző elektronminta kapcsolatokkal, a kreatív gondolatok elraktározására végtelen lehetőséget biztosít. Az elektronminták felületei, számtalan illeszthetőségi lehetőséget hordoznak, de az azonos módon összevonzódott elektronminták, azonos gondolatokat tartalmaznak. Az egymásnak megfelelő mintacsoportok egymás tetejére csapódnak, de ezek a becsapódások is a mágnesességre épülnek. A gömbüreg kialakulásáig a gyermek, csak mechanikus bevésésre képes, elvont fogalmi gondolkodásra nem.

Amikor hangosan kimondjuk gondolatainkat, a létrehozó elektron minták kiáramlanak a hálózatba. Minél nagyobb érzelmek kapcsolódnak a gondolatinkhoz az elektronok annál erősebben ütköznek egymással és annál nagyobb fokú rezgések jönnek létre. Ezek a rezgések rezegtetik a hangszalagokat és porcokat, és a hangrésen keresztül a nyelvre terjed át, és a fogak is felveszik a rezgéseket. Minél magasabb a rezgésszám annál erőteljesebb lesz a hang.

Tehát a nyelv és a fogak a rezgésszám változtatásainak az eszközei.

Mielőtt beszélni kezd valaki, az agy beszédközpontja megindítja a száj és nyelvmozgást, segítségükkel a rezgéseket beszéddé alakítjuk. Hogy, hogyan fejezünk ki, egy – egy gondolatot, az teljesen mindegy, a gondolati minták mindenhol, nemzettől, fajtól, országtól, idegen bolygók lakóitól függetlenül az egész Univerzumban egyformák.

Az internetes hálózatok fejlesztődése is hasonlóképpen történik, csak a gondolatokat először digitális jelekre alakítják, teljesen feleslegesen. A kvarkokból kihasított mintázatok eleve kódolják a gondolatokat, a természet zseniálisan megoldotta, hogy áthidalható legyen a nyelvek által korlátok közé szorított kommunikáció az egész Univerzumban.

Az internetes jelek elektronmintái a szilíciumról, az ötös és hatos protonfúziókat eredményező fotonok szomszédos naprendszerben történő összesugárzásából, majd, a plazmaütközésekből keletkező fotonok háttér sugárzásaira jutnak. Az elektronminták, mint gondolati kódok, a képeket is magukkal vonzzák, a plazmapontok ebben az estben is miniatűr képeket hoznak létre. Ezért lehet skypolni, videózni, DVD – t és CD –t hallgatni, és nézni. A hangot az elektronminták frekvenciája hordozza, illetve, milyen erősséggel ütköznek egymással az elektronok. Az elektronminták becsapódásai, a gluon kvarkok energiaszintjeit annyira megnöveli, hogy erőteljes egymáshoz vonzódásuk következtében a szélső felületek behajlását indítja el, és fokozatos összezáródásuk gluon gömböket eredményez. A leszakadt gluonoktól mentes rész, a súly és tömeg nélküli anyag, a gluon gömbök vonzásának hatására, fokozatosan csővé záródik, és a jelek villámsebesen történő egymásután való átjátszását az összes gluon gömböcskére, a hálózat minden irányú terjeszkedését váltja ki. A számítógépek processzorában lévő szilícium lenne a jelfogó, amely ugyanazon az energiaszinten van, mint a jeladó, ezért az elektronminták a szilíciumot megkerülve, egyenesen a mágneses merevlemezre kerülnek. A mágnesvasérc két fokkal magasabb energiaszinten áll, mint a szilícium, egy fokkal magasabb szinten, mint a gluon, ezért csak ez alkalmas az elektronminták bevonzására. Az optikai rendszer és erősítés megfelelő képet és hangot biztosít. A digitális jeleket, vissza kell alakítani gondolati jelekké, mielőtt a rendszerbe kerül, ez határt szab a számítástechnikai műveletek végzésének, ugyanakkor teljesen felesleges.

A rádióhullámok

Egy naprendszert átsuhanva, egy második naprendszer határán a mi Naprendszerünk Napja és a másik naprendszer napja összesugárzásából a plazma a nagy energiaszint miatt, fotonokat hoz létre. A hetes, nyolcas protonszámot adó fúziók fotonjai jutnak ilyen messzire, amikor nagyobb méretű kisbolygó újrahasznosítása folyik Napunkban. Tehát fokozott Naptevékenység idején. De nemcsak a mi Napunk összesugárzása hív éltre újabb fotonokat, hanem az abban a zónában történő összes más naprendszerek napjai is, ezért a fotonok keletkezése folyamatos.

A rádió jelek estében a gluon gömbökre a gondolatok mintái képek nélkül érkeznek, ezért csak hangokat hallunk. Az elektronminták rezgésszámaitól függ a hangerősség. Magasabb rezgésszám nagyobb hangerőt jelent. A fotonok magasabb energiaszinten jönnek létre a plazmából, ezért a rádióhullámoknak nagyobb a hullámhossza, mint a TV hullámoké, a jeleket is a legmagasabb frekvencián küldik, a magas energiatöbblettel rendelkező fotonok gluonos részeire.

A háttérsugárzást valójában helyesebb lenne, ha gyenge mágneses mezőnek neveznék.

A sugárzások 360 – ban körbe ölelik a Földet, mindegyik féléből egyenletesen jut mindenhová. A 360- ra eső, összes hullámhosszt az országok felosszák egymás közt, az országon belül pedig a TV, Rádió csatornák, Internetes szolgáltatók, mobil hálózatok osztoznak.

A háromdimenziós számítástechnika

Egy 5 cm x 5 cm-s alumínium dobozba befogunk egy 0,3 cm –s átmérőjű gluon gömböcskét, majd, egy másik vákuumozott alumínium dobozba helyezzük, aminek a vákuuma automatikusan beszippantja. Ezután egyetlen egy szilícium atomot juttatunk mellé. A gluon gömböcske két szinttel magasabb energiával rendelkezik, mint a jelekként funkcionáló elektronminták, a szilícium atom pedig eggyel. Az alumínium egy energiaszinttel van lejjebb, mint az elektronok, ezért keresztülvonzódnak a dobozka falán. Rávonzódnak a szilícium atomra, amely lebeg, mert az alumínium atomjaival egyforma energiaszinten vannak, de csak egy atom képes a lebegésre, mert gluon kvarkjainak együttes vonzóereje nem elég a Föld vasmagja felé irányuló vonzódáshoz. Ha bejutottak a tartóba, légmentesen zárjuk, mert kész a processzor.

A 0,3 cm átmérőjű gluon gömböcskék, a légkör kb. térdmagasságában találhatók.

Az elektronminták, vagyis a jelek a szilícium atomról, az energiaszint sorba eggyel magasabban működő gluon gömböcskére kerülnek, amelyet az elektron mintabecsapódások azonnal hálózat építésre késztetnek.

A számítógépünkben merevlemezt nem használunk, csak fullerénnel bevont hajlékony lemezt. Az adatok felvitele után fixírsós rögzítést alkalmazunk. Huszonnégy órás száradási idő leteltével, ezüst nitráttal lefedjük, újabb huszonnégy órás várakozási időt követően a számítógépünk három dimenzióban fogadja a jeleket. A billentyűzet és egér mechanikáját is fullerénnel kell bevonni, és minden kiegészítő berendezést.

A monitor, egy 10 x 10 méteres üvegdoboz, amelynek alján keresztül jutnak be a jelek. A doboz alsó négyzete 5 mm – es lyukakkal rendelkező finoman hengerelt dróthálóval van lefedve, mint a sziták. A szitaszövetet szilikon ragasztóval kell az 1cm keresztmetszetű üvegfalhoz rögzíteni, és a szövetnek azt az oldalát befullerénezni, amelyre a jel irányul. A háromdimenziós hologramok teljesen életnagyságúak, életszerűek lesznek. Az elektronmintáknak azonban újra az adott formáról kapott mintázat szerint kell összeállni, illeszthetőségük szerint. Ez csak egy láthatatlan felületen történhet meg. Ezért óriás üvegdobozunkat fotonokkal kell megtölteni, amely feladat, megint csak nagyon új technikát igényel.

Az eljárás a következő: A doboz felső záró üveg fedele nem rögzített, szabadon nyugszik az oldalakon. A doboz aljától mérve, egyik oldalán 111 m hosszú 10 m széles, a másik oldalán 110 m hosszú és 10 m széles poliuretán sín fut fel a magasba. Az üvegdoboz mindkét oldalára ragasztással rögzítjük a poliuretán sínpárt. Az egyik oldalon a felső 11 méteres részt, befelé visszahajtjuk, úgy, hogy teljesen egymáshoz simuljon a két réteg. A poliuretán lapok keresztmetszete 3mm legyen.

Fotonokkal való feltöltés kezdeti szakaszában a felső zárólap aljának mértani középpontjában, egy százezer voltos elektromos kisülést hozunk létre. Azonnal 100 km/s sebességgel 100 méteres magasságig és még plusz tíz cm-re löki fel az üveglapot. Az impulzus pontosan az említett magasságnál elfogy és az üveg fedél finoman ráhuppan a poliuretán tartóra. A poliuretán behajlított 11 m – es szakasza, az üvegtető vonzásának következtében, az üveg a behajlított szakaszt a nagy gluon tartalma miatt maga alá húzza, mihelyst áthalad rajta. Így önműködően oldódik meg az üvegfedél magasban tartása.

A fotonok üvegdobozba tömörítése az üveglap, ismételten százezer voltos kisülésen való indításával kezdődik meg. 105 méter hosszú 1cm átmérőjű vasból készült oszlopot fullerénnel bevonunk. A felső 5 m-s részt derékszögben behajlítjuk. Úgy állítjuk fel, hogy a behajlított felső 5 m – es rész pontosan az üveglap mértani közepe felett álljon. Egy pillanatig engedjük a száz voltos elektron áramlatot, ezután zárjuk az áramkört. A nagy energiaszinttel az üveglap fölé érkező elektronok, azonnal az üveg mértani középső részére áramlanak, az üveg gluon tartalmának bevonzó hatására. Az összes elektron egy pontban torlódik fel, mert a kevés gluon nem képes a Föld vasmagja felé továbbítani a sok nagy energiájú elektront, ezért az összes impulzusával lefelé lendíti az üveget.  Az ilyen nagy impulzussal rendelkező üveglap a levegővel együtt maga előtt tolja a fotonokat, a levegő kiszorul, mivel kevésbé bevonzhatók a levegőt alkotó atomok a fotonoknál, így mire lejut a doboz aljára, már csak a fotonok préselődnek a helyükre. A százezer volt adta impulzus, pontosan a fedél záródásának aktusánál esik nullára. A fedelet 20 cm széles polietilénből készült öntapadós ragasztó szalaggal kell légmentesen lezárni.

A fotonok a drót szitaszöveten nem jutnak át, mert azonos energiaszinten működnek a finom vasból készült szitával. A gondolati elektronmintákat a szita külső felületére kent fullerén gluonjai bevonzzák, és a fotonok gluonos részeivel az elektronok nem gluonos részei, továbbá, a fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeivel vonzásos kapcsolatba lépnek, a minták illeszthetőségének, és energiaszintjeinek megfelelően. A képek jeleit kódoló plazmaminták a legbevonzhatóbbak, odacsapódnak, ahová a gondolatokat hordozó elektronok, amelyek vonzásos kapcsolatban együtt érkeznek a megfelelő foton részéhez. A miniatűr képek a fotonokon életnagyságban jelennek meg, mert a fotonok a fényt olyan szögben törik meg, hogy az eredeti méretükben jelenítik meg a szereplőket és környezetüket.

A lejátszás alatt sötétítést kell alkalmazni.

Kicsinyíteni is lehetséges, megfelelő optikai rendszer közbeiktatásával, de napi használatának gátat szab, hogy az üveg dobozokat előre kell tölteni fotonokkal, ami jelentősen emeli a költségeket, és drágítja a berendezéseket.

Amikor méretes üvegdobozunk megtelt fotonokkal, kezdődhet a virtuális valóság teljesen élethű megjelenítése. Egyúttal megláthatjuk a második létezésben használatos testünket.

A különbség annyi, hogy a filmbéli hősök, csak az általunk megadott parancsoknak engedelmeskednek, az alacsonyabb energiaszinten lakó, már átment emberek, saját akarattal, és általuk gerjesztett tudattal vívják intelligens harcukat az útjukba álló nehézségekkel szemben.

A filmtechnika régi vágya az események három dimenzióban történő lejátszása a közeljövőben megvalósulhat, és mint látványosság a mozi kedvelők számára igazi unikum lehet.

Az emberré válás folyamata, az Univerzum Irányító Rendszere tudása alapján

Az energiaháló sűrűsége nem minden bolygón egyforma. A nagyobb bolygók ritkábban vannak átszőve, mint a kisebbek. Azonban, egy meghatározott bolygó energiahálója sem egyforma szövésű, fokozatosan nagyobbodó mintázatot alkot. Ahol sűrűbben helyezkednek el a foton párok, alacsonyabb fejlettségű élőlények kapcsolódtak be, és kezdtek önálló mozgásba. A foton párok ritkulásával megnőtt a testméret, magasabb szervezettségű állatok és végezetül az ember jött létre.

A testtömeghez viszonyítva az embernek lett a legnagyobb talpmérete, amely lehetővé tette a felegyenesedett járást. A talp lekötetlen mágnes szálainak talajhoz való vonzásos kapcsolata tette lehetővé a függőleges testtartást. A magasabb szinten nagyobb gluon gömböcske bevonzására nyílt lehetőség, megteremtve a gondolkodás kialakulásának képességét.

Az előembernek is volt már emberi méretű gluon gömböcskéje, de az agy térfogata csak nagyon primitív gondolatokat engedélyezett. Az évmilliók alatt, azonban a primitív gondolatok is öngerjesztéses módon gyarapították az agysejtek számát, amíg többféle ősemberi fejlettségeken át, elérte a mai ember agy térfogatát. További agytérfogat növekedésére már nincs lehetőség, mert az energiahálóba már nincs több hely, betelt minden idetartozó fotonpár. További elektronok nem tudnak becsatlakozni, már nincs bevonzás, ezért állt meg a fejlődés, létrehozta a legtökéletesebbet, amelyre a véletlenszerű elrendeződés lehetőséget teremtett.

Valószínű, hogy temérdek vegyi anyagcsoportosulás próbálkozott összeállni, de mivel életképtelen volt, a hálóba sem tudott csatlakozni, ezért azonnal kipusztult. Az összes lehetséges variáció felépült, de csak azok váltak életképessé, amelyek molekuláinak mágnes szálai, egytől egyig, be tudtak csatlakozni az energiahálóba.

Az Univerzum Irányító Rendszerével való beszélgetések kapcsán, egy nagyon érdekes dologra bukkantam, és mivel kapcsolódik az emberré válás témaköréhez, nem lehet elszaladni mellette, talán sokak számára helyretesz mindent, az emberi fejlődéssel kapcsolatosan.

Hazánkban is élnek még, és szerte a világban, rejtőzködve 10- 20 cm –es emberi testtel és fejjel rendelkező állati emberkék. A mi bolygónk energiaháló sűrűsége, egy ilyen kis testtel rendelkező emberi testű állatkának csak kicsike gluon gömböcskét tudott biztosítani. Ezért hiába rendelkezik a testtömegéhez mérten nagyobb agy térfogattal, a gluon gömböcskéjén csak belső hálózat alakulhatott ki, amely nem teszi lehetővé a kódolásos – dekódolásos folyamatok beindulását. Magam is többször láttam már internetes videókon ilyen állat- emberkéket, és teljesen élethűek voltak, a hamisítást teljesen kizártam. Mexikói tudósok egy ilyen példányt idegen lénynek néztek, és megállapították, hogy nem rendelkezik DNS – el.

Másféle típusok is léteznek szárnyakkal, de nagyon sűrű erdőkben, bámulatos óvatossággal teljesen láthatatlanok az emberek számára. A nagyobb agykapacitás, úgy látszik, nagyobb rejtőzködési - védekezési ösztönt vált ki náluk.

Ötven évvel ezelőtt haltak ki a denevér szárnyakkal, és fogakkal rendelkező nagyobb emberi testű és fejű állatok. Az emberi gondolatvilág vámpírként hagyományozta az utókor számára. Innét ered a vámpírok legendája.

Az utolsó molyember Amerikában egy pár éve halt ki, könnyű, ember alkatú, molyhoz hasonlító példányok voltak.

Az Irányító Rendszer kérése, hogy ha valahol, valaki lát ilyen kis testű ember alkatú állatokat, védelmezzék őket, mert már nagyon kevés van belőlük, a kipusztulás teljes veszélye állhat fenn.

A kis bolygókon ahol az energia hálózat sűrű szövedéket alkot, és a légkör is keskenyebb, kialakulhatott az értelmes, intelligens információs hálózattal fejlődő 10 - 20 cm –es emberi testű intelligencia. A gluon gömbök mérete azonos, minden gondolkodásra képes civilizációnak, testméretüktől függetlenül.